Másnap reggel Lily már jött iskolába, de nagyon furcsán viselkedett velem. Először nem találkoztunk a szokott helyen. Másrészt egész nap hozzám se szólt. A nap végén odamentem hozzá, hogy beszélgessünk már egy kicsit és Lisát is meg a kis csicskáit kibeszélgessük. Mikor odaértem volna hozzájuk ő elindult Anastaziával és Cleoval a parkoló felé. Biztosan nem haza indultak, mert Lily a másik irányban lakik. Nem mentem utánuk, túl akaszkodósnak gondoltak volna. Ezért arra gondoltam, hogy délután mikor már biztosra végez a tanulással át megyek hozzájuk. Így is lett. Az anyukája nyitott ajtót.
-         Csókolom tetszik szólni Lilynek, hogy keresem?
-         Sajnálom Nessie, de Lily elment a barátnőivel sétálni úgy negyed órája. De ha gondolod megvárhatod.
-         Nem, köszönöm. De azt azért megtetszik mondani, hogy kerestem?
-         Persze Nessie. További szép napot.
-         Köszönöm. Csókolom.
Barátnőivel? -kérdeztem magamtól. Hiszem Lilynek nincs is rajtam kívül barátnője. Mármint eddig azt hittem. Lehet, hogy fel kéne hívnom telefonon úgy estefele. Lassan sétáltam haza hiszen nem volt értelme, hogy siessek. Hazaérve előbb a Cullen házba mentem, hogy szóljak, hogy hazaértem, de senkit nem találtam ott. Átindultam a házunkba de se Jake kocsiját nem láttam a ház előtt, se azt, hogy égne a villany. Ezt az egészet nagyon furcsálltam. Megláttam a veranda falára kitett cédulát. „Szia Nessikém- ez biztos Esme mert ő szokott így szólítani- Charlienál vagyunk utána pedig átmegyünk La Pushba Bilyékhez. A lábtörlő alatt megtalálod a pótkulcsot. Vigyázz magadra amíg nem vagyunk otthon. Puszi az egész család.” Ez is nagyon jó. Nem elég, hogy anyuék mennek el szó nélkül itthonról, de még Esmeék is. Na mindegy. Kinyitottam az ajtót, majd neki álltam megkeresni a kedvenc CD-met. Nagyon elegem volt ebből az egész napból. Lily is csak azon haragudott meg mert nem mutattam meg neki a fényképalbumomat. Lassan már mindenki ellenem lesz. Aztán csodálkoznak ha én is úgy viselkedek ahogy ők nem várják tőlem. Hát most már elhiszem, hogy a suliban az a drogos cigis banda mért olyan amilyen. Miközben ezeket gondoltam megtaláltam a CD-t beletettem a hi-fibe és maximális hangerőre tekertem. Nagyon nem érdekelt, hogy valaki szólna nekem a hangos zene végett. Nekem így tetszett más véleménye meg most nem érdekel nekem is jár a pihenés. A zene hallgatása közben elaludtam. Másnap reggel csak arra tudtam gondolni, hogy Lilyt elfelejtettem felhívni. Na semmi gond majd ma beszélek vele végül is szemtől szemben sokkal könnyebb beszélni mint telefonon és ott legalább ingyenes. A mai nap is csak úgy telt mint a tegnapi, ma sem tudtam beszélni Lilyvel. A többi pár nap is így telt és Lily még mindig nem kommunikált velem. Mikor én beszélni szerettem volna vele ő vagy elment előlem vagy egyszerűen el sem értem. Se telefonon, se otthon. Nagyon hamar péntek lett. Ami azt jelentett, hogy holnap lesz a 16. születésnapom. Milyen hamar lett 9.-e és holnap szeptember 10. De jó és anyuék jönnek haza. Jaj végre valami jó is történik velem ezekbe a hosszú, nehéz megpróbáltatásos napokon. Ma is hamar lefeküdtem aludni, hogy holnap időben fel tudjak kelni és anyuéknak elkészíteni a meglepetés díszítést. Másnap reggel nem magamtól keltem hanem valaki fel ébresztett. Füst szagot éreztem, mikor még nem nyitottam ki a szememet el sem tudtam képzelni, hogy mi lehet az. Kinyitottam a szememet és az ágyam körül láttam Esmet aki a tortát tartotta, Carlislet aki valami cuccokat fogott a kezébe., Rosaliet aki éppen megint Jakekel viaskodott Billyt aki most jött be a szobámba és Charlie tolta be, Jaspert aki Aliceszel nevetgélt, de anyut meg aput sehol sem láttam.
-         Boldog Születés napot!! -kiáltotta mindenki.
Az arcomon mindenki csak a boldogtalanságot látta és azt, hogy keresek valakit vagy inkább valakiket.
-         Kit keresek Nessie?- kérdezte Alice.
-         -Hát anyuék hol vannak? Mért nincsenek itt? Valami baj történt velük? -kérdeztem nagyon megijedve.
-         Nem. Nessie ne gondolj ilyenekre. Csak a repülőt késték le mert a vámon feltartották őket, ezért csak a későbbi repülővel jönnek haza.- reagált Rosalie a kérdésemre.
-         És mit takar az, hogy későbbi?
-         Körülbelül 3-4 napon belül hazaérnek.- válaszol Charlie.
-         3-4?- kérdeztem szörnyülködve.- Hát az nagyon hosszú idő. És Lily keresett?
-         Nem kicsim. Lily nem járt erre a napokban.- mondta Esme.
-         Át kell mennem Lilyhez.
-         Lily még várhat. Előbb egyél ebből a tortából.- kérlelt Jake.
-         De nekem muszáj most Lilyhez mennem. Azonnal- kiabáltam majd kiugrottam az ágyamból. És gyorsan előkapkodtam egy sárga nacit. Egy lila pólót és a pink conversemet. Befutottam a fürdőbe gyorsan felöltözni, megfésülködtem, fogatmostam. Nagyon nem érdekelt, hogy összeillenek-e csak az izgatott, hogy ma tudjak beszélni Lilyvel. Gyorsan kifutottam a házból de Jake utánam kiabált, hogy álljak meg, mert esik az eső. Észre sem vettem volna ha nem szól és nem hozza utánam a vízhatlan dzsekimet. Felkaptam azt is amilyen gyorsan csak tudtam és elfutottam Lilyékhez. A sarkon megálltam nehogy valaki észrevegyen milyen gyorsan futok és rákérdezzen. A házukhoz érve láttam két biciklit fogalmam sem volt kié lehetnek. Bekopogtattam a ház ajtaján és Cleo nyitott ajtót.
-         Szia. Hát te?- kérdezte meglepődve Cleo.
-         Lilyt keresem. Merre találom?
-         Fent van a szobájában Anastaziával.
-         Rendben. Köszi.
Felfutottam a lépcsőn majd be Lily szobájába. Láttam, hogy Lily sír és meglepődve néz rám , hogy én mit keresek ott náluk.
-         Szia Lily sajnálom, hogy ilyen hirtelen és váratlanul jöttem, de már muszáj veled beszélnem.
-         Én viszont nem akarok veled beszélni. Nagyon megváltoztál amióta Jake beköltözött hozzátok. Te már nem a régi Nessie vagy akit én ismertem. És most legyél szíves és tüny el a házunkból és többet nem is akarlak látni.
-         De…Lily…én…
-         Semmi én. Meny el a házunkból. És soha többet ne szóljál hozzá. Utállak. Érted? Utállak és már nem vagy a legjobb barátnőm, nagyon sok mindent eltitkoltál előlem. Bezzeg én minden titkomat elmondtam neked.
-         De Lily mondtam, hogy ezeket egy idő után elmondom csak nekem is kell egy kis idő.
-         Nem Nessie. Én már eleget vártam. És ezekben a nehéz időkben mellettem kellet volna állnod. De nem álltál.
-         De Lily én melletted voltam kerestelek is telefonon is és anyukádnál is. De azt mondta, hogy nem vagy itthon.
-         Mert a barátnőimmel voltam és most menjél el.
-         Hát köszi Lily ez nagyon szép születésnapi ajándék volt tőled.
-         Ma van a születésnapod?
-         Igen ma de ezzel ne törődjél te. Hiszen már ugy sem vagy a barátnőm. Te mondtad. Na legyél boldog a barátnőiddel és ahogy kérted többet nem találkozunk.
-         De Nessie. Várj.
-         Nem Lily. Sziia.
Azzal kiléptem az ajtón az esőbe. Mármint azt hitte, hogy az esőbe. Pedig nem is esett az eső, hanem a könnyem csordult ki úgy hogy észre sem vettem. Nagyon fájt, hogy ezt kaptam Lilytől. De én nem is hanyagoltam el a barátságunkat. Ő nem válaszolt a hívásaimra. Hazaindultam, de mire hazaértem mind a két szemem meg volt duzzadva a sok sírástól.
Mikor beléptem az ajtón mindenki csak azokkal a kérdésekkel bombázott, hogy mi van velem? Mi a baj? Mi történt? Mért sírok?. De engemet nem érdekeltek ezek a kérdések. Befutottam a szobámba ráfeküdtem az ágyamra és csak sírtam és sírtam. Ilyen rossz születésnapom még életembe nem volt mint ez. Ezen a napon minden összejött. Anyuék nincsenek itthon, Lily már többet nem a legjobb barátnőm sőt a barátnőm sem. A nap további részén is csak sírtam és a régi közös Lilyvel töltött emlékeimet felidézve a szívem majd szét hasadt. Felkeltem az ágyról és mint egy pszichopata nekiálltam törni zúzni még a legkedvesebb képemet is a földre söpörtem amin Lilyvel vagyok lefényképezve. A nagyon hangos csörömpöléseket hallva valaki bejött hozzám és lefogta a kezemet, hogy már álljak le. De én még akkor is nagyon dühös lettem. Az a valaki Jake volt. Ebben a pillanatban éreztem azt, hogy most valaki törődik velem és Jake mellett meg tudok nyugodni. Mikor már hosszú idő után kezdett csillapodni bennem a düh akkor jöttem rá mekkora káoszt csináltam a szobámban. Mintha teljesen kifordultam volna önmagamból. Ilyen még soha az eddigi életemben nem történt. Jake még mindig látta, hogy dühös vagyok és kezdett nyugtatni.
-         Jake már nem kell nyugtatni, már lehiggadtam egy kicsit.
-         Biztos lehiggadtál?- kérdezte aggódva.
-         Valamennyit igen de még teljesen nem. Ha megkérhetnélek kimennél egy kicsit a szobámból, hogy egyedül maradhassak?
-         Na azt már nem, hogy megint szétrongáld a szobádat. Elég lesz ezt is összetakarítani.
-         Jó jó rendben. Igazad van.
Nem is gondoltam volna magamról, hogy ilyen is tudok lenni. Hát de egyszer minden előjön még akár ez az énem is csak nehogy anyuék megtudják, hogy mit műveltem. Másnap reggel késő keltem és csak akkor jutott eszembe, hogy Esmeéket otthagytam a szobában. Szegénykék milyen csalódottak lehetnek. Helyre kell hoznom a tegnapi őrültségeimet. Lassan kikászálódtam az ágyból tiszta hulla voltam, habár ez nem is meglepő hiszen félig vámpír vagyok. Át futottam a Cullen házba és rögtön Esmet kerestem. A kanapén ült és egy könyvet olvasott.
-         Hát szép jó reggelt kisasszony. Tegnap szép nagy kupit csináltál a szobádban. Ha megtudhatom mi volt az oka?
-         Hát . Hogy is mondjam…
-         Nekem mindent elmondhatsz- azzal a szobából kihessegette a többieket.
-         Hol is kezdjem?.
-         Talán az elején.
-         Az első ok az, hogy anyuék nem értek haza a születésnapomra pedig megígérték. A második pedig az hogy Lily a napokban nem is szólt hozzám és tegnap át mentem hozzá és azt mondta, hogy takarodjak a házukból és többet látni sem akar. Szóval ő már nem a legjobb barátnőm vagyis hát már sehogy sem a barátnőm, csak azért mert nem mutattam meg neki a fotóalbumot és mert ő szerinte nem álltam mellette ezekben a nehéz időkben.
-         Jaj kicsim. Majd kibékültök Lilyvel abban biztos vagyok. Edwardék meg 2-3 napon belül itthon vannak.
-         Merre találom a fincsi tortát amit nekem sütöttél?
-         Ott van a hűtőben a poharaid mellet.
-         Rendben. Köszi.
Elindultam a hűtő felé. Kivettem belőle a tortát, majd vágtam belőle egy szeletet. A kedvenc tortám volt, gesztenyés. Nyammi. A maradékot visszatettem és egy pohár vért is kivettem a hűtőből, hogy legyen mivel leöblíteni a tortát. Leültem az asztalhoz és jóízűen megettem. Ami után megettem a tortát és megittam a mai véradagomat visszamentem Esmehez.
-         Mama elmehetek ma Charliehoz?
-         Persze Nessie. Ma Emmett úgyis menni akar hozzá valamit megbeszélni.
-         Oké. Akkor Emettel tartok. Mama.
-         Tessék drágám.
-         Az ajándékaimat hol találom?
-         Ott vannak a zongorán.
Felkeltem a kanapéról és odamentem a zongorához megnézni az ajándékokat. Az első ajándék amit kibontottam Charlietől kaptam. Ő tudta mire vágytam már régóta, ezért tőle megkaptam a Twilight saga 3.részét könyvben. Ez volt a kedvenc sorozatom könyvben. Csak ezt az egy könyvet tudtam kiolvasni magamtól. Bezzeg a kötelező olvasmányokat sose olvastam ki. De ezt akár éjjel-nappa olvastam volna. A második ajándékot Alicetől kaptam. Ez szép nagy doboz volt. Fogalmam sem volt róla, hogy mi lehet benne. Amikor Alice ajándékát bontottam már mindenki a szobában volt. Hát nagy meglepetésemre megkaptam azt a ruhát amit már hónapok óta szeretnék. Ezért az első az volt, hogy odarohanjak Alicehez és a nyakába ugorjak az örömtől. Emmett és Rosalie ajándéka következett. Egy fényképezőgépet kaptam tőlük. Ezt a cuccot is kinéztem mint minden mást ezért hozzájuk is odafutottam és megöleltem őket. Charlisle ajándéka is valami nagy dolog lehetett. Mikor kinyitottam a dobozt csak egy piros izét láttam. Kivettem a dobozból és Carlisle felé tartottam, közben értelmetlen képet vágtam. Carlisle tudta mit jelent ez az arckifejezés.
-         Nessie, ez egy párna amire ha ráteszed a fejedet olyan mintha halott lennél és a fejedből kifolyt volna a vér.
-         Áh, már értem. Ez nagyon jó ajándék köszi Carlisle.- hozzá is odafutottam és ő is kapott egy ölelést tőlem.
Nagyon tetszett Carlisle ajándéka is. Erre nem is számítottam, igaz a többi ajándékra sem de ilyet nem néztem ki magamnak sőt azt se tudtam, hogy ilyen is létezik. De nekem már van ilyenem szóval már bizti van a világon. Esme doboza következett. Ő is tudta, hogy nagyon nagyon tetszik nekem ez a twilight cucc ezért tőle is ilyen ajándékot kaptam. Méghozzá egy táskát és egy pulcsit. Nagyon örültem ennek is azért ő is kapott tőlem egy ölelést. De még maradt 3 embernek való ölelés is. Ezért most Jasper ajándékát emeltem le a zongoráról. Jaspertől a kedvenc együttesen CD-jét kaptam meg. A Linkin Parkot. Hát szóval ő azért fürkészte ennyit a netet. Jasperhez is odafutottam hogy megköszönjem és őneki is adtam egy ölelést. A utolsó ajándékot Billytől és Jaketől kaptam. Egy nagy dobozban 2 kicsi doboz volt. Az egyiken ez állt: „Jaketől” a másikon pedig ez: „Billytől”. Először a „Billytől” feliratú ajándékot bontottam ki. Ebben egy napló volt. Szerintem Billy gondolatolvasó mert a régi naplóm már kezdett betelni. Ő hozzá is majd elmegyek vagy lehet, hogy délután jön hozzánk megnézni a fiát és majd akkor ölelem meg.
-         Hát az én ajándékomat meg sem nézed?- kérdezte Jake meglepődve.
-         Hát dehogyisnem. Direkt a tiedet hagytam utoljára.
Kibontottam a „Jaketől” feliratú dobozkát is. Ez a doboz kisebb volt mint a Billytől kapott ajándéké is. Amikor kibontottam Majd kiugrottam a bőrömből mert egy „N” betűs nyakláncot találtam benne. Nagyon megtetszett már akkor ez a nyaklánc. Ezért Jakehez is odafutottam és megkértem, hogy tegye fel nekem. Fel is tette és őt is megöleltem, de neki puszit is adtam. Charlienak meg majd ma adom oda az ölelés adagját.
-         Mindenkinek nagyon köszönöm ezeket a szép ajándékokat. Nagyon örülök nekik és nagyon is tetszenek. Egyszerűen imádom őket. De anyuék akkor is hiányoznak. Hiába tudom azt, hogy pár napon belül itthon lesznek.
-         Ne izgulj Nessie Belláéktól is biztos valami szép ajándékot kapsz.
Átmentem a házunkba, hogy fel tudjak öltözni. Miután fogat mostam, megcsináltam a hajamat, ma úgy döntöttem copfba kötöm. Felvettem egy zöld pólót egy fekete répanadrágot és egy sportcipőt. Kifutottam a házból de előtte becsuktam az ajtót és a kulcsot a lábtörlő alá tettem. Visszamentem a Cullen házba és szóltam, hogy átmegyek Charliehoz megköszönni az ajándékot. Mondták a többiek, hogy rendben és Jake szólt, hogy most ő is velem tart. Beérve Forksba találkoztunk Lisaval is igen csak nézegette Jaket. De Jaket ez nagyon nem izgatta inkább tovább sétált velem. Mikor Charlie háza elé értünk láttam hogy a járőr kocsi nincs a ház előtt szóval biztos a munkahelyén van. Ezért tovább mentünk a rendőrőrsre de ott se találtuk. Kizárásos alapon biztosan horgászik a tónál. Még szerencse, hogy Jake is velem tartott mert nekem fogalmam sem volt merre van a tó. Én még sosem jártam ott. Jake vezetett bennünket a tóhoz. Hát bizony a 3. helyszínen csak rátaláltunk Charliera.
-         Sziasztok- köszönt nekünk.- Hát ti meg mi járatban erre?
-         Csak szerettem volna megköszönni az ajándékot amit tőled kaptam. Igazán tetszett és ez a könyv volt az egyik vágyam.
-         Látod, még szerencse, hogy Bellával beszéltem előtte, hogy mit szeretnél. És te Jake? Csak elkísérted Nessiet?
-         Hát, valahogy úgy. Meg köszönni akartam neked.
-         Oké. Na és Jake hogy vagy? – kérdezte papa
-         Köszi már jobban, tudod volt egy kis balhé…
-         Balhé?
-         Jah csak felhergeltem pár emberkét akik nem szívesen látnak, de semmi gond.
-         Na de Jake ne hogy bajba keveredjél.
-         Rendben nem fogok. De úgy látom hogy kapás van. – mutatott Jake a horgászbotra.
-         Köszi Jake. Jaj Nessie szívem. – nyújtotta a kezét papa. Oda mente és megfogtam, nem tudtam mit akart.
-         Igen? – mondtam.
-         Elmennél a boltba hoznál egy kis sört? És magadnak sütit. – Már megint sör és süti, hát nem tud róla leszokni?
-         Na de tudod hogy utálok elmenni a boltba, sörért. Jól tudod és mégis folyton ezt kéred tőlem. – már egy kicsit ideges lettem.
-         Jó jó, ne kapd fel a vizet. Máskor mindig szívesen mentél, sohase mondtad hogy utálsz elmenni.
-         De utálok. És akkor is csak azért mentem el hogy ne hogy megbántsalak. – De Jake megfogta a kezem hogy nyugodjak egy kicsit le. De valami kitört belőlem.
-         Jake hagyjál már békén, nem vagyok egy kis ovis akit védeni kell. És most haza megyek. – Tudtam hogy megbántottam pont azt az embert aki mellettem állt, de valahogy most őt is a pokolba kínáltam volna. Az egész világ ellenem van és ebből elegem van. Ha ők ellenem akkor én is ellenük. Gyorsan haza értem, nem érdekelt hogy valaki meglát. Bementem a házba és bezártam az ajtót, a szobámba beültem a gép elé és megnéztem a a Twitteremet. Ez egy ilyen blog féle, még soha nem írtam bele de amikor még is akkor is csak ezt h: Ma nagyon jól elvoltam Lilyvel ő a legjobb.
Na már ez se igaz, inkább most a következőt írtam be a blogomra:
Komolyan az egész világ elennem van. Nem tudom mit csináljak. Születésnapomra a szüleim haza se jöttek, és a legjobb barátnőmmel összevesztem. Az se érdekel hogy ki mit gondol rólam, de szarul vagyok. Egész életem egy nagy rakás szar, ha egyszer valaki azt mondja nekem hogy mennyek vele és bújunk el az egész világ elől én vele mennék. Az se érdekelne, ha a szüleim kiakadnának. 16 éves vagyok, magányos, elveszett. A világ elennem, érzem hogy nincs remény. Senki nem tud megmenteni. Hiányt érzek a szívembe, hiányt a lelkembe a puszta életembe. Nincs értelme tovább élni, nincs értelme tovább szenvedni, nincs értelme tovább szeretni.
                                                                                  Nessie
Na egy biztos hogy ilyet se látnak tőlem minden nap. De most nem érdekelt, hogy ki nézi meg csak az érdekelt hogy leírtam. De gyorsan megnéztem Lily blogját is talán irt valamit. És érdekeset láttam, rólam irt de nem is keveset:
 A mai napom valami rettenetes volt. Összevesztem a legjobb barátnőmmel, aki remélem hogy olvassa amit ide írok mert komolyan gondolom. Te egy igazi barátnő voltál Nessie, tudom hogy megbántottalak, tudom hogy csúnyán bántam veled. De lásd be hogy nem vagy tökéletes, elegem van abból hogy titkolózol előttem. De kifogom deríteni hogy mi ez a titok, nem érdekel hogy hogyan de kifogom. Rossz lesz téged suliba látni, hiszen Biosz órán együtt ülünk. De majd megkérem a tanár urat hogy engem ültessen el. Nem érdekel már hogy mit mondasz, én próbáltam kibékülni de te nem engedted. Hagyjál békén és én is békén hagylak. Ja igen még valami, nem kell semmilyen segítség semmilyen téren. Elvagyok én így is, már komolyan nem is ismerlek. Csak azért írom le a véleményem hogy tud meg drágalátos Renesmee Carlie Cullen, hogy te se vagy tökéletes. És nézzél te is néha tükörbe. Na Szia.
Na ezt komolyan nem gondoltam és pont hogy ő ír ilyeneket. És ezt meg hogy érti hogy nézek tükörbe? Én mellette álltam, és a családi titok az családi titok, nem mondhatom el. Miért nem tudja már végre megérteni? Gyenge a felfogása vagy mi?
Na ebből nekem már nagyon elegem van, elmegyek hozzá és komolyan felpofozom.
Nagyon ideges voltam, hát remélem hogy otthon van mert ha nem én esküszöm hogy megkeresem és annak se lesz jó vége. Felvettem gyorsan a kabátomat és elindultam. Szerencsémre zuhogott az eső szóval Lily biztos otthon van. De anyukája dolgozik, mert a ház előtt nem volt kocsi. Bementem az udvara sehol egy lélek, ezért bekopogtam. Nem nyitott ajtót, megint kopogtam de már erősen. Ekkor Lily kinyitotta az ajtót…