Szökőév 2.fejezet
Parnicsán Eszter 2010.04.22. 08:04
szerző: Parnicsán Eszter
blogja: ?
Szökőév
2.fejezet
2.fejezet
Ekkor azonban megcsörrent a mobilom.Kivettem a zsebemből a készüléket és megnyomtam a "fogad" gombot.Bella volt az.
-Szia Bella!Mi újság?-kérdeztem tőle.Ann mikor meghallotta Bella nevét kővé dermedt.Nem hitte el,hogy legjobb barátnője itt van.Vagyis ilyen közel hozzá.
-Szia Edward.Semmi különös veled?Tudod csak azért telefonálok mert úgy volt hogy elmegyünk a parkba.Nem mintha mérges lennék csak tudod...-mondta Bella a telefonba.
-Uhh....teljesen kiment a fejemből!Annyira sajnálom!De van egy jó hírem-néztem Annre aki még mindig döbbent képet vágott-5 percet kérek.Elugrok hozzád és viszek magammal valakit.Nagyon örülni fogsz neki.
-Nem baj.Kit?Jó várok.Szia!-azzal letettem és Ann felé fordultam.
-Ez meg mi volt?-hüledezett még mindig szédülve.-Ugye engem viszel magaddal?
-Természetesen!Miért úgy nézek én ki aki ilyen szívtelen?-kérdeztem megdorgálva őt.De rájöttem,hogy rossz szavakat használtam amin Ann csak elmosolyodott.
-Nem vagy szívtelen-tette a kezét a mellkasomra-csak éppen nincs szíved.De ez még nem azt jelenti,hogy szívtelen vagy-kuncogott,de szemei komolyak maradtak.
-Érettem és köszönöm-megfogtam a kezét először gyengéden,de utána megragadtam és felkaptam a hátamra-de most indulnunk kell.
Amikor felkaptam nem éreztem benne félelmet.Direkt csak a poén kedvéért elsikította magát amin mindketten csak vigyorogni tudtunk.
-Kész vagy?Mehetünk?-kérdeztem tőle.
-Mi az hogy!-kiáltotta.-Indulás!
Szélsebesen futottam Bella háza irányába.Ann nem okozott terhet.Könnyebb volt vinni mint Bellát.Út közben végig mosolyogva nézte a tájat.Nemsokára már ott voltunk a ház előtt.Beleszagoltam a levegőbe.Charlie nem volt itthon.Határozottan bekopogtam.Bella egyből ajtót nyitott,de ahelyett hogy üdvözölt volna minket kővé fagyva meredt rá Annre.Hallottam Ann gondolatait amiben azon járt az esze,hogy Bella még felismeri-e.Óvatosan leraktam és így Bella láthatta Ann teljes arcát.És ekkor mintha felismerte volna.Eltátotta a száját és sírva,nevetve megölelte Annt.Ann viszonozta az ölelést és egy hálás pillantást küldött felém.
-Olyan régen nem láttalak-mondta Bella-gyertek be!
Mi engedelmeskedtünk Annnel és beléptünk a házba.Minden nagyon csodás volt.Tudtam,hogy Bella kitesz magáért,mert vendég jön,de,hogy ennyire!!!Bella leültetett minket a kanapéra hozott Ann-nek egy kis harapnivalót és innivalót.Mikor már mindent megcsinált végül Bella is helyet foglalt a kanapé közepén.
-Mi történt?-faggatta Bella Annt-Hol voltál ennyi ideig?Hogy kerültél ide?
Hallottam Ann gondolatait amiben az szerepelt,hogy inkább kitérne a válasz elől.Várt egy hosszú percet aztán megszólalt.
-A nevelőapám meghalt-kezdett bele-ezért ideköltöztem néhány évre.Éppen sétálgattam az országúton amikor megbotlottam és bevertem a fejem.Edward épp arra járt és megérezte a vér illatát és segített nekem.
"Kérlek,kérlek,kérlek!!Nem akarom,hogy megtudja az igazat.Te is tudod,hogy mindent túlreagál.Aggódna értem,amit nem akarok!"-küldte felém a gondolatait Ann és én egyetértettem vele.Bella tényleg mindent túlreagál.És megértem Annt is.
-Ez igaz?-nézett rám csokoládébarna szemeivel.
-Igen-bólintottam-így volt.
Ann megkönnyebbülve kifujta a levegőt amit csak én vettem észre.
-Értem és részvétem a nevelőapád miatt-mondta Bella együttérzően,de aztán egyszer csak az arcán értetlenség ült ki-Várj.Azt mondtad,hogy Edward megérezte a véred illatát.Tehát tudod hogy.....
-Vámpír-fejezte be a mondatot Ann-Igen tudom.
Bella értetlenül rám nézett mire én magyarázkodni kezdtem.
-Ann ismer vámpírokat.Egyből kiszúrta,hogy a Cullen-család is az-mondtam Bellának,de a végén nekem is értetlenség tükröződött az arcomon és ezt gyorsan el is rejtettem Bella elől.Ann élete és lénye még nekem is rejtély.
-Oké-mosolyodott el Bella a feszültséget megtörve-Látom Ann nem akarsz erről beszélni hát akkor nem is erőltetem.Beszéljünk valami másról.Öööö-elgondolkozott egy ideig aztán megszólalt-Hova fogsz járni suliba?Ugye hozzánk!!??
-Azt akarod?-kérdezte.
-Igen!!!-tört ki lelkesedésben Bella
-Hát akkor meggyőztél.
-Ajánlom is!-fenyegetőzött Bella viccesen a végén egy nagyot ásítva.
-Fáradt vagy-állapította meg Ann-Ha akarod holnap is eljöhetünk feltéve ha Edward elhoz.
-Ez ne rajtam függjön!Én állok rendelkezésedre-mondtam neki.
-Várlak titeket.Sok dolgot meg kéne beszélnünk-mosolyodott el fáradtam Bella.
-Hát akkor mi megyünk-álltam fel.
-Várj Edward-szólalt meg gyorsan Bella-Beszélhetnénk még előtte négyszemközt?
-Hát persze.Miről?
-Gyere-mutatott a lépcső felé,de Ann elé ugrott.Túl gyorsan.Túl szembetűnőn.Észre is vette,hogyan nézem ezért lesütötte a szemét,de aztán megszólal.
-Hagyjátok a csudába.Itt is beszélgethettek.Úgy is levegőznöm kell-bizonygatta.
-Biztos?Mert mi szívesen felmegyünk az emeletre-mondtam neki.
-Persze-mondta és azzal kilépett az ajtón.Még hallottam ahogy beleszippant a levegőbe vet egy cigánykereket,amin el is mosolyodtam és utána elindul az erdő felé.
Bella felém fordult...
|