19.  Feln�ni

Kinyitottam a szemem. Hirtelen beugrottak a dolgok. Sethel voltam, azt�n el�jultam. Ut�na m�r csak f�jdalmat �reztem. Oldalra fordultam, �s egy s�t�t alakot l�ttam melletem durmolni. Nem hittem a szememnek az�rt �jra becsuktam �s megd�rzs�ltem.

De ugyanaz a k�p.  hogy ker�l Jake az �gyamba? Na, l�tj�tok, ezt �n se tudom. Olyan �desen aludt, hogy nem volt sz�vem fel�breszteni.  Nem tudtam haragudni r�, az elv�l�sunk miatt – legal�bbis nagyon. �vatosan fel�ltem, nehogy fel�bresszem. Hirtelen f�jdalom nyilat bele a mel�kasomba, na, j� most m�r kezdek k�v�ncsi lenni mi t�rt�nt. Lementem a nappalaiba, ahol a csal�dom v�rt.

-         Kicsim, nem k�ne pihenni -adott puszit anya.

-         Vagy kidobni azt a korcsot – morogta Rose.- el se hiszed, mennyit kell majd ut�na szell�ztetni.

Egy sz�r�s pillant�s k�s�ret�ben megk�rdeztem: Mi t�rt�nt? Nem eml�kszek semmire.

Apa meg�lelve ezt mondta: - Feln�tt�l.

Volt m�r r�la sz�, de nem nagyon figyeltem pontosan mit is jelent ez. Nekem ugyanennyit- feln�ttem- nem t�lt�tt el a gondolat t�lzottan semmi �rz�ssel.

Any��kat m�r ann�l ink�bb.

-         H�, de j� – pr�seltem ki. De �n ink�bb arra lenn�k k�v�ncsi, hogy ker�lt mell�m Jake.

-         L�tod, erre �n is k�v�ncsi vagyok – mondta Rose.

-         Jacob a vend�gszeretet�nket �lvezi tegnap �ta – mondta szel�den nagyi.

-         El se mozdult mell�led – kacsintott Alice.

-         Meddig voltam ki�tve?

-         Majdnem h�rom napig.

-         Mivel m�g pihen�sre szorulsz, gyer�nk, vissza az �gyba – adta ki a parancsot anya.

Benyitottam a szob�mba halkan. Jake elter�lve az �gyamon, m�g mindig aludt. �nk�nytelen�l is elmosolyodtam, ahogyan n�ztem �ri�s alakj�t, az �n picike egyszem�lyes �gyamon, amir�l a l�ba lel�gott. Leguggoltam az arc�val szembe az �gy m�sik oldal�n.

Olyan b�k�snek t�nt, �s �desnek. Nem voltak kisfi�s von�sai.  De m�gis ahogyan aludt… mintha nem tudn�m t�bbet r�la levenni a szemem. Vajon � is ezt �rzi, ha r�m n�z? �s hogy n�zek ki? – siettem a f�rd�szob�ba.

Belen�ztem a t�k�rbe. A v�ltoz�s… �risten!

A szemem alatt k�t fekete karika t�nd�k�lt, de vakkora hogy csod�lkoztam, hogy l�tok egy�ltal�n. Nem l�ttam magamba, semmilyen f�ld�nt�li sz�ps�get, semmi b�jt, csak a megny�zott arcomat.

-         T�nyleg pihennem k�ne – ment el a kedvem mindent�l.

A kilincshez �rve led�bbentem. �gy nem mehetek Jake k�zel�be!  �GY senkij�be! Kedvem lett volna belev�gni a fejemet a falba.  �llat�ba nem �rdekel, hogy n�zek ki, - Alice korhol is �rte rendesen. Megint a t�k�rh�z rohantam. Alice mindig vesz nekem kencefic�ket – nem mintha haszn�ltam volna �ket – de most S.O.S. Helyzet van. Kicsit t�rhet�bb� tettem a helyzetet, �s kiindultam. M�g mindig aludt. Gondoltam visszafekszem mell�, elv�gre nekem pihennem kell, �s van r� jobb hely, mint az �gy? – nyomtam el egy �rd�gi mosolyt magamba.

Pr�b�ltam lassan visszafek�dni, de nem nagyon volt hova. Jake megmozdult. Igen, hat�rozottan �bredezett. Elkapott egy cs�ppnyi helyzet hogy a t�rt�ntek ut�n mit k�ne csin�lnom.

Kinyitotta azt a sz�p barna szemeit, �s r�m�zett.

-         Nessie , te j� �g!  (Na, mit mondtam, megijedt t�lem. Az�rt kicsit azt hittem egy fokkal t�rhet�bben n�zem ki.) – Azonnal fek�dj le!

-         M�r megbocs�ss – nem tetszett, hogy utas�tgat – de ha nem foglaln�d, el az �gyamat lefek�dn�k!

-         Bocs�ss meg! – ugrott fel-, na, szabad  ap�lya – vir�tott r�m egy mosolyt, amit persze lehetetlens�g lett volna  nem viszonozni.

Betakart �s k�rbe al�m dugta a takar�t.

-         �gy ni! Nessie besz�ln�nk kell, arr�l, ami t�rt�nt. �n nem akartalak megb�ntani. Sajn�lom, de…

-         K�rlek, ne magyar�zkodj! – v�gtam a szav�ba.

-         Sz�ved joga azt tenni, amit akarsz.

-         De…

-         K�rlek, nem besz�lhetn�nk m�sr�l? Elv�gre nem akartam, hogy a k�pembe l�kje, hogy Ugyan mi�rt kellet volna megcs�kolnia, �s hogy nem vonz�dik hozz�m.  A gondolat is sz�rny� volt. Mi van akkor ha Jake csak a bev�s�d�s miatt szeret? Ha csak egy var�zslat miatt �rez ir�ntam b�rmit is.  Ezt nem akartam. F�leg hallani a sz�j�b�l.

B�nb�natos k�pet v�gott.

-         Sajn�lom.

-         Ha m�g egyszer kiejted ezt a sz�t… �n nem is tudom, mit csin�lok. – pr�b�ltam viccesre venni a figur�t. Mi�ta vagy itt?

-         �gy �rted mikor aludtam be?- kuncogott, amit �n se alhattam meg.

-         Tegnap �ta.

-         �risten te tegnap �ta itt vagy?! �s Billy tudja? Biztos agg�dik �rted, mond, hogy felh�vtad vagy ilyenek! – hadartam.

Jacob is d�bbent k�pet v�gott.

-         Nyugi, gondolom, tudja – nagyon �gy t�nt mintha mag�t gy�zk�dn�-, �s mellesleg nagyfi� vagyok.

-         Most akkor leszel sz�ves felh�vni- n�ztem r� cs�ny�n, amire � elmosolyodott pof�tlanul.

20. �jra

- Igen apa, sajn�lom! Ne haragudj! De az�rt telefon is van a vil�gon.

Mit ne mondjak �r�m volt halhatni ahogyan Jacob a nagyfi�-, ahogy fogalmazott- szid�st kap.

„�n megmondtam” vigyoromat neh�z volt elt�ntetni az arcomr�l, amikor lerakta.

-  Igazad volt- mondta bossz�san- de nem mindenben.

-  Kifejten�d, k�rlek? – k�rdeztem angyali �rtatlans�ggal.

-  Apa tudta hol vagyok, csak egy … kicsit k�s�n.

Seth akkor sz�lt neki, amikor elment, vagyis tegnap.

-  Seth volt itt?

-  Aha , beugrott megn�zni.

-  Ez nem igass�g! Jaaaakee - ny�jtottam a szavakat, h�tha eljut az agy�ig. Had keljek fel l���gysziii.

-  Nem, ebben k�rhetetlen vagyok, �s ahogy hallottam any�d is az- sz�val ne n�zz �gy r�m.

-  Esetleg megengeded, hogy kimenjek a f�rd�szob�ba? – csattantam fel.

-  Persze- mondta hal�li nyugalommal amit�l kedvem lett volna hozz�v�gni valamit.

Fel akartam �llni, Jake pedig m�ris a karjai k�z� kapott, �s elindult a f�rd�szoba ajtaja el� (ami megjegyzem kb.60 cm lehetett)

Jacob m�r h�sz perce menni k�sz�lt.

-  Sz�zadj�ra mondom, nem lesz semmi baj, valakinek meg kell vinni a h�rt hogy �lek.

-  Haha nagyon vicces.

-  Ha b�rmi van…

-  De nem lesz! Jaj Jake meg�rj�tesz- s�hajtottam. Az mell�kes most �pp melyik �rtelemb�l – gondoltam.

Ahogy kil�pett az ajt�n, el�vettem a telefonom �s felh�vtam Suzt. Furcsa volt, mert azonnal felvette a telefont, �s idegesnek t�nt a hangja.

-  Hall�?

-  Szia Suz Nessie vagyok!

-  Hogy ki?

-  Ja bocs, Renesm�e. (Adnek eml�tettem, hogy h�vjon Nessienek)

-  � szia. Mi van veled m�r k�t napja nem j�tt�l suliba.

-  Igen, valami v�rus – r�gt�n�ztem – azt hiszem fert�z�.

-  �s arra mizujs?

-  Semmi k�l�n�s.

T�l gyorsan mondta, �s ez a besz�lget�s is furcsa volt. Itt valami nem stimmel. Furcsa �rz�sem van.

-  Bocs R, most le kell tennem! Gy�gyulj meg!

-  K�sz�n�m-, de m�r lerakta a telefont. Tal�n felk�ne h�vnom Ad-at h�tha � tudja mi a baj. De azt se akarom, hogy Suz azt higgye, nyomozok ut�na. Biztos csak t�lreag�lom.

Gondolkoztam m�g p�r dolgon, majd elnyomott az �lom.

�lmomban �jra egy erd�ben voltam.

Dejavum volt. Valaki v�r r�m, �s tudom is ki.

Egyre beljebb s�t�lok, s�t�tedik. Megrecsen az �g, �n odan�zek. Egy hatalmas barna farkas l�p ki.

Elmosolyodok.

-  Megtal�ltam a neved – Jacob – simogatom meg a fej�t, mire � belehajol a kezembe.

-  S�t�lunk – k�rdezem, mint mindig.

Egyre beljebb �s beljebb haladunk, ahol m�r csak kev�s f�ny �r el benn�nket.

Jacob farkas hirtelen nyugtalan lesz, �s elkezd morogni, a h�t�n fel�ll a sz�r.

Hi�ba k�rdezgetem mi a baj, nem felel – nem tud. H�tunk m�g�l zaj hallatszik, �s odafordulunk. Azt�n teljes s�t�ts�g…. �s v�g.