Rep�l�t�r…
Azt hinn� az ember a rep�l�terek, j� helyek. Az a Sok �ri�s g�p, ahogyan felsz�ll, a leveg�be, �s elt�nik a b�ke sziget�re, a csodasz�p k�k �gbe. De ha vet�nk, egy kis figyelmet az emberekre l�thatjuk az arcukon a vegyes �rzelmeket. Vegy�k p�ld�ul ezt a p�rt. A l�ny szem�b�l k�nnycseppek potyognak, amit a f�rfi ujjaival gyeng�den let�r�l. A m�sik oldalon egy �zletember van, arr�l gondolom, hogy �lt�ny van rajta, �s a kez�ben t�ska. Tipikus �zletembernek n�z mi, aki mindig mozg�sban van, �s tal�n m�g kar�csonykor is utazik. Ez�rt nem k�s�rte el senki? Egy �reg p�r megy egy fiatal fi� k�s�ret�ben. Mindenki arc�n ott vannak a vegyes �rzelmek…

(Ren�e szemsz�ge)
Egy … kett� … h�rom. Percek �s m�r nem leszek itt. Kiszakadt bel�lem egy m�ly s�haj. Elmondhatn�m, hogy mit �rzek most, de azt el�bb be k�ne ismernem magamnak, amit most nem akar�dzok. Sz�val a jelmondatom: felejts, felejts, felejts. Ballagtunk a besz�ll�f�lk�hez. Charlie szemp�rj�t f�rk�sztem, �s magamba azt k�v�ntam sz�lj m�r valamit. De amit m�g jobban szerettem volna, hogy tegyen valamit. Bel�tom, ez sz�rnyen gyerekesnek hangzik. Mint egy kir�lyl�ny, aki v�rja, hogy a hercege megmutassa, hogy k�pes m�g �rte harcolni. Egy dolog hib�zik, a hercegn�k nem l�teznek m�r, �s ha l�tezn�nek is nem hinn�m, hogy elmenek�ln�nek a probl�ma el�l. Mint �n.
M�g is az �n sz�vem minden egyes dobban�sa csak egy sz�t v�rt. Egy sz�ra, ami egy csap�sra elpuszt�tan� a sz�vemre k�t�tt hegyoldalt. Vadul cik�ztak a gondolatomba, hogy biztos hogy ezt akarom?
- �llj!
A sz�vem m�g vadabbul kalap�lt. Rem�nykedve feln�zte r�.
- �n ezt nem tehetem. – mondta nemes egyszer�s�ggel.
- M�gis mit?
- Nem engedhetlek el �jra. Neked itt a helyed mellettem, �s ezt te is tudod.
- Azok ut�n, hogy cserbenhagytalak, te k�pes lenn�l megbocs�tani? Annyi �v ut�n? Elhagytalak, elvittem a l�nyunkat, �s te m�g csak nem is tudod az ok�t. – fakadtam ki.
- Ut�ltad Forksot, ne hogy azt hidd, hogy nem tudtam. – Nem, nem az�rt volt, ez csak egy �r�gy volt, hogy r�fogjam. v�gtam bele. – Ezt m�g soha nem mondtam el senkinek.
- Akkor mi�rt?- k�rdezte t�lem
- Ezt … nem itt szeretn�m elmondani! – v�gtam a k�p�be. T�nyleg el akartam mondani neki, amit annyi �ve titokban tartottam mindenki el�tt?
- Akkor menj�nk haza.
Haza, csak tudom, hogy ha visszamegyek, m�r t�bbet nem fogok elj�nni, f�st�l�gtem magamba.
- Ink�bb a kocsiban besz�lj�k meg.
Be�lt�nk a kocsiba, �s csak n�zt�nk egym�sra, de egyik�nk se sz�lt.
- Nem k�nny� err�l besz�lni, nem v�ltoztathatok a m�lton, de ha tudn�m, megtenn�m, hidd el. Annyira h�lye voltam, �n… tudom, hogy ez nem sok, de sajn�lom.
Megint belen�ztem a b�s meleg szemp�rj�ba. B�r ne tettem volna. Ha minden nap nem gondoltam r�, hogy mennyi f�jdalmat okozok neki. Ett�l f�ltem mindig, �s most bek�vetkezett.
- Csukd be a szemed!
- Mi?
- B�zol bennem? Akkor csak csukd be!- mondta szel�den.
Becsuktam, �s v�rtam, hogy mi fog ebb�l kis�lni.
- Mond el mit �rezt�l akkor.
- �n… d�h�t, szerelmet, �s … hat�rtalan sz�nalmat magam ir�nt. Olyan… - Mi�rt �rezt�l sz�nalmat magad ir�nt?- v�gott k�zbe.
- �hm , haragudtam magamra, mert, hogy is mondjam , fiatal voltam , j�tt�l te �s mindent megv�ltoztatt�l. Az egyik pillanatban m�g gyerek vagyok, a m�sikban meg egy f�rjezett gyerek. N�ha �gy �reztem mintha elsiett�k volna a dolgokat. Azt�n napr�l napra jobban szerettelek �s ez megr�m�tett. Olyan er�s volt ez a z �rz�s, amit akkor m�g fel se fogtam szinte, nem hogy megbecs�ljem. De, ugyanakkor meg is r�misztett. Nem hittem, hogy valami lehet ennyire tiszta, m�ly… M�r lassan a drogom volt�l, el se tudtam k�pzelni az �letemet n�lk�led. Legsz�vesebben eldugtalak volna a vil�g szeme el�l, hogy csak nekem ragyoghass, de m�g a gondolatt�l is b�ntudatom lett. Lassan kezdtelek kisaj�t�tani, �s f�ltem, hogy egyszer a fejemre olvasod az �nz�s�gemet. Mert az voltam. Csak magamnak akartalak, mint egy j�t�kot. De sokkal t�bbet jelentett�l nekem, mint egy ostoba j�t�k… Nem egy dolgot �reztem, d�h�t ir�ntad, mert vagy, �s �n csak t�ged l�ttalak, hogy minden �rz�semnek te volt�l az oka, Szerelmet, mert a d�hvel ellent�tben teljes szerelemmel szerettelek. Hogy tud egy ember ennyi mindent �rezni? Akkor azt hittem megtal�ltam a megold�st. Elmenek�ltem miel�tt m�g jobban t�ln�ne rajtam ez az �rz�s. Pokoli volt, de siker�lt. Lassan �j �letet kezdtem, b�r sohase feledtelek el, m�r nem csak te sz�m�tott�l.
Valami nedves nyom�dott az ajkaimra. Kinyitottam a szemem. Mind ketten k�nnyezt�nk.
- Meg tudsz valaha bocs�tani?
- M�r nem tehetj�k meg nem t�rt�nt�, de nekem annyi el�g, hogy ha lett volna es�lyed m�sk�pp csin�ltad volna. Ha megbesz�lted volna velem… na de m�r mindegy. Feltehetek k�t k�rd�st?
- - Kett�t? – k�rdeztem visszafojtott �r�mmel.
B�lintott. – Velem maradsz?