|
Bánatos képsorok
Pócsai András 2009.11.15. 10:41
 Pócsai Andris
Bánatos képsorok
Két lábbal állok e föld felett,
e föld felett, mi otthonom volt.
Reszketek s állok némán,
Az utolsó percek néznek vissza én rám.
Véget ér az ezer éves szenvedés,
Eljött hát, eljött a búcsú s a temetés.
Könnyek folynak arcokon, olyanok kik bántottak,
kik nem hitték, hogy élek, s a mélybe rántottak.
Ahogy néznek, és várják a csodát,
ahogy tudták, és átlépték a hibát.
Ugye fáj; fáj látni, hogy elmész
Rólunk tartott emléked elvész.
Fáj, hogy tudjuk h ennyi volt,
egy Fiatal fa arany levelet szórt.
Csak a dal, a búcsú dalom szólt..
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Csengőhangok Mobilodra
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
World Clock 
