Az én nevem Emily Black , 14 éves és Lah Pusba élünk az indián-rezervátumban,ami elég nagy és ez a terület hosszú kilóméteren nyúlik el. Az apám Jakob Black, az anyám Kathaline Manson, a nagypapám Billy Black, és van egy öcsém,Robert(aki mellesleg nagyon idegesítő) 12 éves.Hátközépig érő szőkés-barna hajam van és fekete szemem(amit utálok,mert szerintem csúnya),középmagas vagyok, közepes testalkatú. Az öcsém szőke hajú, kék szemű(nem tudom kitől örökölte,anya szerint az ő apukájától,tehát a papánktól). De mi nem vagyunk annyira átlagos család,mint azt hiszik  Forksban. Nem csak egy sima rezervátumi indián-"család" vagyunk...annál sokkal több.

Nekünk van egy nagy titkunk,amit csak a Lah Pusba tudnak, meg még valami Cullen család,akik Forksban élnek, de ők nem tartoznak közénk.Ők se egy egyszerű család.Szóval az itt élő fiúk és férfiak: farkasok...tehát át tudnak változni farkassá. Apa is farkas, papa nem. Az öcsém is az akar lenni, de még ilyen fiatalon nem változhat át. A lányok és a nők nem farkasok,kivéve egyet:Leah Clearwater. Ő nem velünk lakik,de a Lah Pusban él.

A Quilette indiánoknak az ősei a farkasok voltak,de voltak ellenségeik is, még most is van...vagyis már békét kötöttek valamennyire,de nem jöhetnek a Lah Pusba. Annnyit tudok,hogy azok a Cullenék azok...de hogy mik ők,azt anya még nem mondta el nekem...régi történeteket és az indiánok eredetét is a papától tudom,de anya mindig rászól a papára, hogy ne tömje tele a fejem ilyen hülyeségekkel, de én nem hallgatok rá és csak hallgatom tovább a történeteket.Ilyenkor néha anya és a papa összekapnak,de megoldódik mindig. Az öcsém is tudja már ezeket, de nem igen foglalkozik velük...őt inkább a motrok érdeklik meg a szerelés.Most is egy szokásos estén ezeken gondolkodtam, és egyszer csak ahogy gondolgodtam kipattant a fejemből az,hogy mostmár nem anyát fogom faggatni ezekről a dolgokról,hanem a nagypapát...azt szeretném tőle megkérdezni,hogy mik is azok a Cullenék,hogy mért voltak haragba és hogy mért nem jöhetnek a területünkre.Fölpattantam az ablakból(mivel szakadt az eső)odamentem a nagypapához és elkezdtem vele társalogni:

-Papa!-kezdtem el.

-Igen Emily?

-Megmondanád nekem,hogy mik azok a Cullenék, mért voltak az ellenségeitek és mért nem jöhetnek a területünkre?-vágtam bele a közepébe.

-Honnan jutott ez most eszedbe,drágám?-kérdezte papa meglepetten a kérdésemtől.

-Hát csak úgy kipattant, mert ezen gondolkoztam,miközben az ablakban ültem, és néztem az esőt!-feleltem meglepő őszinteséggel.

-Ez most nem alkalmas erre, Emily!-mondta papa kicsit haragosan.

-Nem érdekel papa, de ti sosem mondotok semmit azokról a Cullenékről és mostmár elég nagy vagyok,úgyhogy szeretném tudni,légyszíves mondd el!-mondtam én is mostmár kicsit haragosan, de kíváncsian.

-Hát jó, legyen,ahogy akarod, csak ne szólj róla anyádnak, hogy tudod, mert különben megint elkezd velem vitatkozni, hogy miért mondok neked ilyen badarságokat!

-Oké-oké nem mondom el neki, de mostmár  mondd, mert megöl a kíváncsiság!-mondtam mostmár nagyon izgalmas hangulatomban.

-Hát szóval...Cullenék egy nagy család,akik nagyon furán lettek egy család,mindig csatlakoztak hozzájuk a tagok.Dr. Cullen orvos volt egy klinikán még nagyon-nagyon régen...ott volt Edward és haldoklott,de megmentette Dr.Cullen. Esme-t pedig ápolta a korházba és mély benyomást tettek egymásra, és így jöttek össze.Aztán Edward ott maradt náluk,mivel a szülei meghaltak.

-De hogyan mentette meg?-vágtam közbe.

-Szóval kislányom,amit most mondok,azt ne áruld el seninek:ők vámpírok.

Én erre teljesen ledöbbentem.Vámpírok???-úristen.

-Na mi van-kérdi papa.

-Semmi,csak meglepődtem.-feleltem.

-Szóval aztán rátaláltak Alicera,aztán később Jasperre,Rosalire és Emettre.És így lettek egy család.De Edward, Swan rendőrfőnök lányával van együtt.  -ecsetelte papa.

-De én arra is kíváncsi vagyok, hogy vannak gyerekeik,és azok is vámpírok?

-Edwardnak és Bellának Renesmee,ő 8 éves,Alicenak és Jaspernak nincs, Rosalinak és Emettnek van egy 14 éves fiúk,  és egy 12 éves lányuk.Thomasnak és Leilának hívják őket.

-Annyi idősek,mint én meg Robert!

-Igen, de remélem nem találkoztok!

-Miért?-kérdeztem hitetlenkedve.

-Mert jobb nem összeszűrni velük a levet!-mondta papa kicsit fura arccal.

Inkább ráhagytam.

-De ők is vámpírok?

-Igen, és ezért mondtam,hogy jobb, ha kerülöd őket, kicsim!De Renesmee csak félig.

-És ők embereket esznek?-kérdeztem feszülten.

-Nem ők állatokat esznek...úgymond "vegetáriánusok"!

-De miért voltatok ellenségek régebben?

-Figyelj drágám késő van már, ideje lefeküdni...majd máskor elmesélem, így is többet tudsz már,mint amit kellene.

-Hol van az öcséd?-kérdezte papa.

-Kinn van a garázsba...szerel apuval.-válaszoltam kurtán.

-Akkor hívd be őket, mert valamit mondani akarok...az iskolával kapcsolatos.

Épp akkor toppant be anya, és kérdezte,hol van apu meg Robert.

-Most megyek értük ki a garázsba,mert szerelnek.

-Oké, aztán fekvés.-mondta anya határozottan.

-Még valamit akarok mondani Kate,mielőtt még lefeküdnek! Az iskolával kapcsolatos.

-Jól van,de ne legyen hosszú, mert holnap nem tudnak felkelni.-mondta anya.

Kimentem apuért és Robért, aztán bejöttünk, így ott volt mindenki így papa belekezdett megint a mondókájába:

-Szóval máma mondta nekem Paul, hogy megszűnik a rezervátumba a suli,mert a tanárok elköltöznek innen Afrikába és nincsen itt másik tanár.-mondta papa.

Erre mindegyikünk annyira elcsodálkozott,hogy majdnem leesett az állunk.Hogy a Forksi iskolába kell járnunk??? Ez borzalom lesz...a többi hülye forksi között...ezt nem fogom kibírni.

-És ezt mért csak most mondod,apa?-kérdezte apa hitetlenkedve.

-Azt akrtam, hogy minden itt legyünk.Mindenkit nagyon felboszantott a hír, hogy a quilette gyerekeknek a többi forksi ifjúsággal kell járnia egy iskolába. De nem tehetünk mást...már be lett mindenki iratva. Sajnálom gyerekek, de ez van, nem tudunk mit csinálni!A könyveket holnap osztják ki az iskolába!

-Hát ez nagyon jó.Csupa bolond városival kell együtt járnom, meg sok, hülye, visítozó lánnyal.-mondta az öcsém szörnyűséggel.

-Ezt én se fogom kibírni.Nem akarok odamenni.-visítottam.

-Na jó,ebből elég volt!-ordítot ránk apa.-Minek ekkora felhajtást csinálni belőle,skacok?Ott leszenk a többi osztálytársaitok is,akik eddig itt voltak, a többiekkel meg nem kell foglalkozni és kész.Ugyanúgy kell tanulni,mint itt. Majd megszokjátok!

-Valahogy biztos.-mondtam keserűen-de ott lesznek a középiskolások is...azokat nem bírom.-mondtam kesrűen.

-Figyeljetek ide! Most szépen lefeküdtök aludni, és holnap mentek iskolába Forksba, és összebarátkoztok majd úgyis valakivel és kedvesek lesztek mindenkivel és a tanárokat is megszokjátok!-parancsolt ránk anya.

-Jól van,akkor én megyek aludni.-mondtam-és bementem a szobámba.

-Én is megyek.-mondta Rob.

Jó éjszakátot se kívántam senkinek,csak mentem be a szobámba. Mikor kijöttem fürödni,nem volt kinn senki a konyhába, biztos bementek a szobába. Megfürödtem, ettem, fogat mostam, bementem a szobába, bebújtam az ágyamba, és próbáltam nem gondolni a holnapi nagy  napra. De aztán mindenféle gondolatok jártak a fejembe, míg végül elaludtam. De még akkor nem sejtettem, hogy valakivel fogok találkozni, aki az eddigi életemet mostantól felforgatja.