Egyedül ... Andris verse
Pócsai András 2009.10.14. 09:57
Pócsai Andris
Egyedül vers
Egyedül
Szemedben egy szikra gyúlt,
Hajadból arany eső hullt.
Megrepedt hold az égen,
Ne menj el, könyörgök szépen.
Ne haggyj itt farkasként az éjszakában,
egyedül egymagamban.
Fázom, mert reszketek ha távol vagy,
Nem látlak, kereslek, de messze vagy.
Vadász les rád a borongós erdőből,
Vámpírok kergetnek, egy megrozzant erődből.
A neved Edward, oly nemes,
Bella itt van, és csak annyit kér, hogy szeressd.
Halálba burkolózunk egymás karjaiban,
Egymásé leszünk egy nap holtumiglan.
|