Délután van. Csak fekszek az ágyamban, és jár az agyam mindenféle dolgokon.
Például hogy Hays mit csinálhat, aztán eszembe jutott hogy inkább felhívom.
Két perc múlva már a telefonom után matattam. Úgy éreztem magam, mint egy vénasszony, akinek mindjárt kiesnek a csontjai.
- Szia Carlie! – vette fel a mobilját Haylie. – Mizujs?
- Szia Hays, csak gondoltam felhívlak, milyen, amikor nem esik minden nap az eső?
- De hisz csak két napja mentem el. Furcsa, nagyon. A mai napra egy kiadós napozást terveztem.
Hallottam a hangján hogy minden rendben, de mégis azt kívántam bárcsak itt lenne.
Nem akarok ennyire önző lenni. Fél óráig beszélgethetünk, amikor kopogtatás hallatszott. Oda lentről apa, ajtó is létezik a világon kiáltása szűrődött fel.
Hát igen, Seth inkább megmarad az ablaknál.
- Szia szépségem! – nyomot, lágy csókot ajkaimra. – Hogy vagy ma?
- Szia, épp Hays-el beszélgettem.
Furcsán mégis olyan fürkészően kémlelt, nem tudtam hírtelen eldönteni, hogy ez most vagy nem.
- Mit szólnál, ha elmennénk este moziba?
- Remek ötlet! – lelkendeztem.
- Addig is lemehetnénk a, La Push-ra.
- Benne vagyok, csak lezuhanyoznák, addig várj meg. Oké?
A víz koppanása a fejemen, és ahogyan tovább csorgott a testemen nyugtató volt. Randim lesz Seth-el! Nem az első, nem is a második, de én még mindig úgy izgulok, mint a kamaszlányok az első csókjuknál. A szívem egyre vadabbul dübörgött. A gyomromban mintha végig pörögne egy vadító, mégis félelmetes vágy.
Gyorsan törölközőbe bugyoláltam magam, majd valami szexis pózt felvéve kisétáltam, mint egy primadonna. A gond csak ott kezdődött, hogy a küszöbön enyhén elbotlottam, így hát inkább hanyagoltam az elkápráztatást.
Persze Seth is látta ezt a kis incidenst, és pimasz mosollyal az ágyamba ült. Ölében egy barna könyvel. – Hé, a fotóalbumom! Már mindenhol kerestem, Nessie kölcsönkérte aztán persze nyoma veszett. Hol találtad?
- Kicsit gyakrabban kéne az ágyad alá nézni. – nevetett.
- Á, szóval te az ágyam alatti teret nézegetted miközben nem voltam itt. Szép!
Elvettem az öléből, és középre tettem. Már lassan el is felejtkeztem róla. Az első közös képünknél volt kinyitva. Ő is lehasalt mellém, majd puszit adott a vállamra. – Gyönyörű voltál, és persze vagy! – majd az ajkai a nyakamra siklottak.
A képen csak ketten voltunk. A La push-ban készült. Két nappal az első csókunk előtt.
Emlékszem mit éreztem akkor, szinte ugyanazt, mint most. Tovább lapoztam.
A következő képen négyen voltunk, én, Nessie , Jake, és Seth. Ez a kép mosolygásra késztetett. Mindenki rajta széles mosollyal valami hülye pofát vágott.
- Emlékszel erre? – kérdeztem. Seth feljebb kúszott, hogy szemügyre vegye a képet.
- Lehet elfelejteni? Azt ünnepeltük, hogy egy hete jöttem vissza Forksba.
- Van egy ötletem, gyere! – Vagyis elsőnek öltözz fel lent várlak. Majd kisétált az ajtón.
Kíváncsi voltam, vajon mit találhatott ki? Piknikezni megyünk? Vagy máshova? Egy biztos nem sokára kiderül. Csak öltözzek már fel végre.