Felkeltem. Megn�ztem az �r�t. F�l h�t. Lehets�ges hogy az eg�sz d�lut�nt �taludtam? A fejemben kavarogtak a tegnap t�rt�nt esem�nyek. Nos az els� probl�ma: Jasper k�l�n�s viselked�se. Megeml�tettem neki az ap�mat, �s d�hbe gurult? Lehets�ges hogy ismerte �t? Nem, nem hiszem mert akkor azt Jasper elmondan�. Legal�bbis rem�lem. De egy biztos: m�g ma r�k�rdezek. A m�sik: az any�mr�l a felt�telez�sek. Hogy � Quileute lett volna? De h�t akkor nem lehetett volna egy v�mp�r�! Vagy lehet hogy elhagyta a Quileute f�ldet, �s ap�mhoz ment? Ez lehetetlen. Ezt m�g ma megk�rdezem Edward-t�l hogy honnan veszi ezt. Gyorsan magamra kaptam valamit. Im�dtam Alice-t de ez a sok ruha m�r kicsit t�lz�s volt. A szob�ba volt egy gardr�b, ami akkora volt mint a f�l szoba. Eml�kszem m�g arra hogy mit mondott:

-Az �n h�gom rendes, divatos, �s sz�p ruh�kba j�rjon �m.- mondta fenyegetve. Elmosolyodtam az eml�kre. Kivettem egy nadr�got, �s egy egyszer� p�l�t, majd les�t�ltam a nappaliba. Ott �lt Seth is, �gy gyorsan a konyh�ba vettem az ir�nyt. Ott �lt Jasper, Esme, �s Alice. K�rd�n felh�ztam a szem�ld�k�m Alice fele, de megvonta a v�ll�t. Nagyszer�. Teh�t a csodabog�r sem tudott meg semmit.
-J� reggelt- k�sz�nt�ttem vid�man.
-J� reggelt. Mit k�rsz reggelire?- k�rdezte Esme vid�man.
-H�t most nem ink�bb �hes vagyok. –mondtam majd lehajtottam a fejem. Nem szerettem soha senkinek besz�lni arr�l hogy vad�szom. Az olyan, nem is tudom, zavar�.
-Nem kell emiatt zavarban lenned. �n elmegyek veled- mondta Jasper. Arca kifejez�stelen volt �gy nem tudtam komolyan gondolja-e.
-H�t ok�…- mondtam majd elindultam a nappali fele.
-Elmegy�nk vad�szni Sam-mel- mondta Jasper a t�bbieknek.
-Mehetn�k �n is?- k�rdezte Rosalie
-Persze- mondta Jasper.
-Csak vigy�zzatok r� nagyon- mondta Bella majd r�m mosolygott. Odamentem �s meg�leltem. Kil�pt�nk a friss leveg�re.
-Fog menni?- k�rdezte Rosalie. Semmi g�ny nem volt a hangj�ban.
-Nyugi mindig is vega voltam- mondtam neki majd elindultunk. �n legink�bb a hegyi oroszl�nt szerettem. Azoknak m�g az �z�k is finom. Kiszagoltam majd hang n�lk�l elindultam a szag ir�ny�ba. Megtal�ltam amit kerestem. Elindultam a h�m fel�. Mikor �szrevett m�r k�s� volt. R�ugrottam �s a fogaimat belem�lyesztettem a nyak�ba. Lassan folyt v�gig az �des ned� a torkomon, ezzel csillap�tva a szomjamat. M�g k�t hegyi oroszl�nt „ettem meg” Rosali�k m�r a megbesz�lt helyen v�rtak. Elindultunk visszafele mikor meg�reztem valamit, a h�tam m�g�l. Ezt az illatot b�rhol felismern�m. Megfordultam �s elkezdtem futni a szag ir�ny�ba. Azt nem hallottam hogy Rosali�k j�nnek-e ut�nam de nem is �rdekelt. Csak futottam, m�r a f�k is kezdtek ritkulni. A sebek felt�p�dtek, mikor megl�ttam ami kerestem. A h�gom �llt ott �s labd�zott egy kisgyerekkel. Lehetetlen. Ez biztos hogy Maggie. B�rhol felismern�m. Istenem, mennyit n�tt. Annyira csod�latos. K�k szeme ragyogott. Hall�t�vols�gon k�v�l voltak, �gyhogy engem nem hallhattak de �n halhattam �ket.

-Maggie, dob ide a labd�t- mire Maggie eldobta a labd�t, de a m�sik kisl�ny nem kapta el �gy Maggie elkezdett csilingel�en nevetni. Istenem, mennyit gondoltam r�. Elkezdtem s�rni, �s elindultam fel�j�k. De ekkor Jasper visszah�zott.
-Nem mehetsz oda- mondta szomor�an.
-De � a h�gom. L�tni akarom. K�rlek- zokogtam neki.
-Nem! Nem �s nem. Lebuktatod magad. Vesz�lybe sodrod.- mondta Jasper, de a szemeiben szomor�s�got l�ttam.
-Majd kital�lunk valamit. De l�tnom kell. Eddig abban a tudatban voltam hogy halott �s mikor l�thatn�m nem engeded- mondtam neki, �s a zokog�s ism�t el�t�rt bel�lem.
-Igaza van Sam. Nem sodorhatod vesz�lybe- mondta Rosalie. Az arc�n csupa f�jdalom mutatkozott.
-Nem sodrom. Csak most az egyszer- k�rleltem Jaspert. Annyi �v ut�n v�gre l�thatom. Istenem mennyit n�tt. A haja l�gyan omlott a v�ll�ra. K�k szemei csillogtak a boldogs�gt�l.
-Nem.- mondta Jasper. Ki akartam h�zni a kezemet a kez�b�l de nem engedte.
-Sam,Sam- mondta Maggie. Ez hihetetlen. Felismert. A sz�vem egy nagyot dobbant.
-Megl�tott Jasper. Menn�nk kell- mondta Rosalie. Jasper b�lintott majd elkezdett h�zni. Ellen�lltam de nem ment. Utolj�ra megn�ztem, �s tudta, soha t�bbet nem l�thatom. M�r r�g elhagytuk azt a ter�letet, mikor hallottam hogy Maggie f�jdalmasan felzokog. �k m�r nem hallhattak minket de �n tiszt�n hallottam a f�jdalmat a hangj�ban. Jasper elengedett. Ord�tottam egyet �s a legk�zelebbi f�ba belevertem az �kl�met. Majd m�g vagy h�szszor megcsin�ltam, mikor zokogva le�ltem a f�ldre. Jasper oda �lt mell�m de �n fel�lltam.
-Ut�llak! Nem hagytad hogy utolj�ra l�ssam. Tudod milyen �rz�s ez? Tudod? Annyi f�jdalom �s hi�baval� keres�s ut�n v�gre l�thatom meg�lelhetem te meg nem engeded. Ut�llak- ord�tottam fel�.
-Elhiszem hogy �gy �rzel. De hidd el csak Maggie jav�t szolg�lta. Nem sodorhatod vesz�lybe. Azt akarod hogy �gy v�gezze mint Te? Hogy �ld�zz�k. Tudom mit �rzel- mondta majd lehajtotta a fej�t.
-Nem tudsz te semmit- sz�rtem ki a fogaim k�zt. Elkezdtem rohanni, de Jasper ut�nam j�tt �s megfogta a csukl�m �s hazar�ngatott. Otthon mindenki a verand�n �llt. L�ttam k�ts�gbeesett arcukat. Majd Jasper elengedte a kezem.
-Hidd el sok mindent tudok- mondta majd komolyan r�m n�zett.
-Ut�llak! Ez volt az egyetlen es�lyem, te meg elvetted.- sz�rtem ki a fogaim k�zt �s zokogva berohantam a h�zba. Felrohantam a szob�ba, �s levettetem magam az �gyra. A k�nnyeim csak folytak. Mi�rt velem t�rt�nik mindez? Mi�rt kell nekem �gy szenvedni? Mi�rt kaptam ezt a sorsot? Hi�nyzik Maggie. �s az a f�jdalmas zokog�s. Eg�sz �letemben ez a hang fog eg�sz �letemben k�s�rteni.Annyira meg szerettem volna tal�lni. Most meg megtal�lom, de hi�ba. Nem tudok tenni semmit. Maggie, elt�nt �jra az �letemben. A sz�vem egy darabja megint �sszet�rt. De az a tudat v�gasztal hogy legal�bb �l. Egy sz�p csal�dban. De most mit fog tenni hogy l�tott? Szeg�ny, f�jdalmat okoztam neki. F�jdalmat, �s soha nem �rti majd meg hogy a n�v�re mi�rt hagyta el. Ekkor valaki bekopogott.